BadSector

Strider Teszt

Először kaszabol, utána sem kérdez

Kiadó: Capcom

Fejlesztő: Double Helix Games

Típus 3D, akció, Platform

Megjelent: 2014 február

8.1

+ Tökéletes irányítás

+ Új képesség hegyek

- Kicsit sivár grafika

- Önismétlő helyszínek

Galéria

A régi motorosok ismerik csak Stridert a NES, Sega és Amiga játékgépekről, de talán még ők sem tudják mind, hogy Strider eredetileg mangahősként látta meg a napvilágot. A „Strider Hiryu” manga 1988-ban jelent meg Japánban a Kadokawa Shoten kiadásában. Akkora sikert aratott, hogy egy évre rá már meg is jelent a pénzbedobós játékgép feldolgozása, majd még ugyanabban az évben NES-re az első videójáték verzió. Azóta a legnépszerűbb Capcom karakterek egyikévé vált és bár a platformjátékok kihalásával, mint külön játékok hőse ő is eltűnt, viszont a Marvel Vs. Capcom verekedős cuccoknak egyik közkedvelt karakterévé vált.

In medias res

A tökéletes irányításnak, Strider villámgyors mozgásának és az olyan „sallangok” hiányának köszönhetően, mint a bevezető intró, sztori-részlet, vagy párbeszéd azonnal az akció kellős közepében találjuk magunkat. A PS4 kontrollerét mintha erre a 2D-s platformjátékra találták volna ki, tökéletesen át tudjuk érezni a „one man army” hangulatot. Persze eleinte csak egy katanánk van, de ahogy fejlődik, erősödik hősünk, úgy teszünk szert újabb és újabb halálos játékszerekre és kunsztokra.

A golyók visszaverése, villámgyors késdobálás, és az energianyalábból létrehozott sólyom megidézése csak néhány azok közül a fantasztikus képességek közül, amelyekre Strider képes. Bár a Strider „csak” egy 2D-s hack’n’slash játék, a tömérdek újabb és újabb képesség, amellyel a legveszélyesebb ellenfeleinket is szét tudjuk szedni szinte már-már stratégiai affinitást igényel. Közel sem mindegy ugyanis, melyik ellenféltípus ellen és milyen helyzetben vetjük be a sólymot, vagy a késeket.

Kemény dió

A Strider bizony nehéz játék. Figyelnünk kell az akció ritmusára, az ugrások pontosságára, vagy a megfelelő kunszt használatára. Ráadásul, ha nagyon elrontjuk, akkor nincs mese, a játék jó messzire visszarak, ilyenkor pedig legszívesebb repítenénk a kontrollert, csak hát egy PS4 kontroller drága mulatság... A boss fight-oknál sincs kegyelem, igazi hardcore csatákban kell részt vennünk, ha Striker meghal, visszakerülsz az összecsapás legelejére. Nem hiába egy ősrégi Commodore Amiga és Atari ST gépekre készült játék az eredeti Strider, a nehézségi szinten jottányit sem könnyített a régi japán fejlesztőket is tartalmazó Double Helix Games.

Semmi csili-vili

Annak ellenére, hogy a Strider tele van meglepetésekkel, a környezetre a változatosságot nehezen lehetne ráfogni. A szürke, indusztriális stílusú gyárépület helyszíne ráadásul nem is nagyon változik, lévén egy hatalmas komplexumban kell rohangásznunk és kaszabolnunk hősünkkel. Így persze a vörös kendős, kékruhás Strider annál inkább kitűnik a háttérből és az biztos, hogy nem fogunk leállni a környezet szépségeiben gyönyörködni. A Strider grafikája azért nem csúnya, inkább funkcionális.

2D platformer par excellence

Attól a pillanattól kezdve, hogy az első robotot levágod, a Strider igazi profi 2D-s akciójáték élményt nyújt, és egészen magába szippant egészen az utolsó főellenségig. Az újabb és újabb upgrade-ek révén hősünkkel igazi gyilkoló géppé válunk, innentől kezdve pedig csak a reflexeinken múlik sikerünk. A Strider név tehát ismét szép lett, méltó régi hírnevéhez.

2012.03.17 Japán kis falu, egy eldugott szigeten, ahol a legfélelmetesebb nindzsákat oktatják. Az ifjú európai a legjobb közülük, de még ő sem tudja megakadályozni, hogy imádott mesterét és teljes rendjét lemészárolja egy ismeretlen külföldi hadsereg. Hősünk bosszút esküszik és elindul magányos küldetésére. Ismerős a történet? Remek. Akkor mindezt felejtse el. A Striderben ugyanis nincs semmilyen sztori, ez az a játék, amely maximálisan csak a kaszabolásra koncentrál.

Teszt

Szerinted?

Twitter

Facebook

YouTube