Elmegyógyintézetekbe kerülni nem jó dolog. Különösen akkor nem, ha józanul kerülünk oda, mint csapdába esett oknyomozó újságíró, a betegek egy része borzalmasan eltorzult arcú, szerencsétlen hullajelölt, a másik része még inkább olyan, de még meg is akarja ölni hősünket a legborzalmasabb halálnemek egyikével. No és a hab a tortán: ebben a játékban nem tudunk visszaütni. Itt vagy elmenekülünk és elbújunk, vagy halottak vagyunk! Ennyi, nincs kecmec.

Éld túl, ha bírod!

Ahogy a játék címe is mutatja, az Outlast igazi, echte túlélő-horror a javából. Bár az ódon elmegyógyintézet, ahol elszabadult a Pokol (csak így, nagy p-vel) nem a legeredetibb horror-helyszín, amit ki lehet találni (filmek, játékok kedvenc helye volt eddig is), a készítőknek sikerült oly módon adagolni a feszültséget és a horror-jeleneteket, gusztustalan, horrorisztikus alakokat, hogy az összes eddigi hasonló játék elbújhat mögötte. A megtalált dossziékból, feljegyzésekből gyorsan kiderül, hogy a pácienseket brutális vegyi kísérleteknek vetették alá (á la Jákob lajtorjája), azonban – ahogy ez már történni szokott – túl erőssé váltak és lemészárolták az ápolókat, őröket. Méghozzá nem is akárhogyan: úton-útfélen lefejezett, szétmarcangolt hullákkal találkozunk. Bár a szertől rettenetesen eltorzult arcú, gülüszemű rabok nagy része azért ártalmatlan, találkozni fogunk olyanokkal is, akik azonnal lemészárolják hősünket, ahogy meglátják. Az ellenállás reménytelen: itt csak elbújni, menekülni lehet.

A tehetetlenség érzése

Valószínűleg emiatt is igazán idegtépő az Outlast: mivel nem tudunk visszaütni, védeni magunkat és elpusztítani a rémeket, mint ahogy azt még az eddigi legfélelmetesebb és leghíresebb túlélő-horrorokban is megtehettük. Ha elkap az egyik rémség, akkor már csak azt nézhetjük, ahogy a fejünkből ömleni kezd a vér, vagy a saját törzsünket láthatjuk himbálózni a kezében letépett fejünkről. Igen, a „18 éven felülieknek” itt már semmit sem jelent, ide kötélidegek kellenek, páran szerintem nemhogy éjszaka, de nappal sem bírnak majd az Outlasttal.

Felmerül persze a kérdés, hogy ha egy játékban visszaütni nem, csak menekülni tudunk, akkor hogy tudunk egyáltalán érvényesülni? Az Outlast lényege, hogy felfedezzük a környezetünket, mindig megtaláljuk az útvonalatPS4-en az igaziPedig a februárban PlayStation 4-re PS Plus-ra ingyen megjelent Outlast a konzol egyik igazi első gyöngyszeme. Az újgenerációs konzol erőfeszítés nélkül, tökéletes minőségben, 1080p-ben képes megjelentetni az ódon, romos ideggyógyintézetet és borzalmasan eltorzult lakóit. Furcsa lenne erre a játékra azt mondani, hogy „szép a grafikája”, de az biztos, hogy rendkívül részletes.

Az sem elhanyagolandó szempont, hogy 60 fps-t is gond nélkül bírja a játék, ezt pedig különösen akkor fogjuk értékelni, amikor menekülni kell valahonnan. A PS4 kontrollerjével tökéletesen tudjuk irányítani hősünket: a futás a bal felső gombbal működik, az alsó ravaszokkal alaphelyzetben fedezék mögül kukucskálni tudunk, futás közben pedig hátravetni a fejünket, hogy üldöznek-e még? Mivel a játék belső nézetes, a beleélés garantált.

A félelem foka

Az Outlast nem mindenkinek ajánlott. Akinek rosszak az idegei és nem bírja a parát, az inkább be se töltse. Igazi kemény pszichológiai horror-játék, a műfaj rajongóinak tehát kihagyhatatlan, még akkor is, ha sztori kicsit hevenyészett és összecsapott, illetve a megszokott klisékből építkezik. Igazi dupla Whiskey, tisztán, egy hajtásra – csak felnőtteknek és erős idegzetűeknek.

2012.03.17 Azt hiszi, már mindent látott? A Rémálom az Elm utcában álom, édes álom? A Fűrész sem fűrészeli az idegeit? A Silent Hill 2 óta nem parázott videojátékban? Akkor kapcsolja be késő este a PC-jét, vagy a PS4-ét és látogasson el az Outlast eltorzult elmebetegekkel és szétmarcangolt hullákkal teli elmegyógyintézetébe! Ez az a horror-játék, amely után garantáltan nem mer majd kimenni egy pohár vízért! Ide a rozsdás bökőt! Vagy inkább mégse.