Szerinted?

BadSector

Kiadó: SCEA, SCE Australia, SCEE, SCEI

Fejlesztő: Sucker Punch

Stílus: 3D, Action, Third-Person, Shooter,

Megjelenés: 2014 Március

9.1

+ Álleejtős grafika

+ Kiváló open world akció

+ Szupererők kidolgozottsága

+ Fejlődés rendszer

- Delsin nem "feLejthetetlen" hős

- A sztori a közepétől kicsit sablonos

Képek

inFamous: Second Son

“Hatalom! Végtelen hatalom!”

2012.03.24 “A nagy hatalom nagy felelősséggel jár” – ez a híres mondat, amelyet maga Stan Lee adott a Pókember nagybácsijának szájába, minden Spider-Man és szuperhős rajongó agyába mélyen beleivódhatott. Nos, a Sucker Punch legutóbbi játékában a felelősség lesz az, amivel aztán a legkevésbé fogunk törődni. Az elődeihez hasonlóan az inFamous Second Son csak egy dologra koncentrál: a totális szórakoztatásra.

N

e essünk tévedésbe: egy open world játékhoz képest az inFamous Second Sonnak remek kis története van és az univerzumát is alaposan kidolgozták. Delsin Rowe és minden más karakter is hihetőek és passzolnak ebbe az örült, modern világba, ahol a szuperhőseket - akik „conduitnek” hívják magukat (miközben a média és a kormány bio-terrorista névvel illeti őket) - egy elnyomó katonai rendszer, a DUP üldözi.

Amikorra pedig a játék azon szakaszához érsz, mire a narratíva egy kicsit már leül, addigra már amúgy sem figyelsz rá túlzottan, olyannyira magával ragad ez az olajozottan kidolgozott szuperhősös akció kaland, ahol ráadásul választhatsz a jó oldal cselekedetei, vagy (ha olyan vagy, mint én…) a sötét oldalé között. A „végtelen hatalmat” csak a sötét oldal hívei birtokolhatják, ezt Palpatine császár híres jelenete óta tudjuk, ugye…

Az „új fiú” többfunkciós

A történet az inFamous 2 katartikus eseményei után játszódik. Cole Macgrath, az első két játék főszereplője már nincs többé és új hősünk van: a fiatal, vakmerő és laza Delsin Rowe. Delsinnek mindössze két célja van az életben: a lehető legprofibb graffitiket rajzolni a városban és halálra idegesíteni a bátyját, Reggie-t, aki zsaruként keresi a mindennapi betevőjét. Mindkét testvér a kitalált Okomish indián törzs tagja, amely egy az USA az északnyugati részében lévő rezervátumban éli (illetve hamarosan csak élné…) békés életét.

Ennek a békének ugyanis rövidesen brutálisan vége szakad, amikor egy katonai fogolyszállító kocsi karambolozik és conduit foglyaik megszöknek. Delsin hozzáér az egyik szökött fogolyhoz és elborzadva tapasztalja, hogy valahogy „átszívta” a conduit képességét, amikor a karjához ért.

Ez az alapvető különbség az első két játék Cole-ja és Delsin között: míg Cole csak az elektromos áramot tudta használni, addig Delsin más conduitoktól is átveszi a képességeit, ahogy a játékban haladunk előre és ezeket e képességeket fejlesztheti tovább.

"I got the powers!"

Ez a sok hatalom pedig legfőképpen arra szolgált, hogy mindent szanaszét pusztítsunk magunk körül – még akkor is, ha a „jó úton” haladva megmenthetünk bizonyos embereket is, vagy megkegyelmezhetünk nekik.

A DUP ügynökök, a feldühödött rendőrük és a különféle bűnözők hemzsegnek Seattle-ben, és általában először lőnek és utána sem kérdeznek, szóval az állandó, pörgős és őrült akció a fő foglalatosságunk az inFamous Second Sonban.

Hála a szuperképességeinknek a városban való rohangászás, repkedés, lebegés, a felhőkarcolók falain való futás, illetve az állandó szuperképességekkel való lövöldözés és robbantás mind-mind rendkívül jól kidolgozott, hihetetlen élvezetes játékélményt biztosítanak.

Minden szuperképesség épp annyira különbözik a vizuálisan és a játékmenet tekintetében is, hogy eléggé változatos élményben legyen részünk, amikor váltogatunk közöttük.

A füst erejét használó lövések például erősebbek, viszont neonnal sokkal pontosabban tudunk célozni. Sohasem lehet megunni, miközben DUP ügynököket neonnal fejbe lövünk, mint ahogy azt sem, miközben egyszerre több ellenséget is fel tudunk robbantani rakétával.

Mindegyik szupererőt fejleszthetjük a jól kidolgozott képességágon, csak legyen nálunk elég kristály. Bár a harc egyértelműen az inFamous: Second Son legfontosabb része, ugyanakkor kellő változatossággal bírnak a szuperhős erők terén ahhoz, hogy sohase unjuk meg a játékot.

Neon hiszel a szemednek

Ha már játszottál a korábbi inFamous játékokkal és talán a Protype-pal, vagy más szuperhős címekkel, akkor talán hajlamos vagy azt a hibát elkövetni, hogy a Second Sont kihagyod. Nos, ez HATALMAS tévedés lenne, ugyanis a Second Son nemcsak a játékélmény terén adja nagyon, hanem a grafikája is gyönyörű – eddig a legszebb PlayStation 4 játék, sőt, megkockáztatom, hogy a PC-s címek terén sem nagyon emlékszem szebbre. (Talán a Crysis 3 mindent maxra tolva, viszont a Crysis 3 maga volt a merő unalom.)

Seattle valódi városa tényleg életre kel a PS4-en és a megjelenítés annyira precíz és részletes, hogy legszívesebben belépnél a HD tévédbe, hogy sétálj egyet az utcáin. Az olyan időjárás effektusok, mint például a mindent élethűen visszatükröző pocsolyák és elképesztőek, továbbá azelőtt is kalapot kell emelnünk, hogy Seattle-t milyen óriási precizitással és műgonddal sikerült visszaadni – mondjuk nem véletlenül, hiszem a Sucker Punch team ott él és dolgozik.

Ugyanakkor az inFamous Second legfrankóbb grafikus effektusát a neon képesség kapta. A neon erejét kiszívni bárhonnan, vagy egyszerűen csak „neon futni” és lőni akkora vizuális élmény, hogy sokan szerintem csak ezért a neont választjuk kedvencünknek.

Továbbá a Sucker Punch a tökéletes arc-animáció terén is megcsillogtatta a csapat, illetve a PlayStation 4 képességeit.

„A nagy hatalommal…” jaj, hagyjuk már!

Talán egyesek hiányolni fogják a sztori epikusságát, amely persze nem mérhető egy Cristopher Nolan-féle Batman filméhez, de még a Rocksteady játékoknak is epikusabb meséje van. Bár a történet egy fokkal jobb, mint a két első inFamous-ban, hihetőbbek a karakterek is, de azért alapvetően ez az inFamous sem sokat változott az eredeti recepthez képes, amelynek viszont ezúttal csak örülhetünk.

A szokásos inFamous mellékküldetések természetesen most sem hiányoznak, viszont most sokkal logikusabbak jobban passzolnak a játék világába: ahelyett például, hogy galambokat lődöznénk, hogy üzeneteket szerezzünk meg, itt kristályokat kell találnunk, amelyek ahhoz kellenek, hogy a szuperképességeinket fejlesszük.

Emellett persze olyan egyszerű feladatokat is letudhatunk, mint a megfigyelő kamerák megtalálása és kilövése, vagy szerencsétlen utcai zenészek kiirtása – a Sucker Punch úgy látszik, tényleg gyűlölheti szegény flótásokat, mert ez már a harmadik játék, amelyben a zenészeket gyilkolhatjuk.

Bizonyos boss-ok elleni harcoknál fel kell még fedeznünk a „csíziót” is a legyőzésükhöz, de a játék zömébe így is a legtöbbet repülni, lövöldözni és öldökölni fogunk, amely talán még sohasem volt ennyire élvezetes egy szuperhős játékban.